Borzalmas bűncselekmények a századfordulón

Borzalmas bűncselekmények a századfordulón

A bűn egyidős az emberiséggel, csakúgy, mint a bűnüldözés és az ítélet-végrehajtás. Könyvünkben olyan magyarországi bűneseteket veszünk górcső alá, melyek az 1800-as évek második fele és 1930 között okoztak országos közfelháborodást. A bűnözés nem egyformán érintette az ország egyes településeit: a legtöbb bűnelkövetés Budapestre jutott, ráadásul egészen más bűnesetek jellemezték a falvakat és a városokat, kivált Budapestet. A falvakban a gyilkosság és a testi sértés volt a leggyakoribb ilyen esemény, míg a városokban, mindenekelőtt a fővárosban a vagyon elleni súlyos és kirívó vétségek fordultak elő feltűnő gyakorisággal ez időben. Könyvünkben – ami nem tagadjuk, kissé bulvárosra sikerült – szó esik sorozatgyilkosokról, szélhámosokról, arzénnal mérgező parasztasszonyokról, darabolós gyilkosságokról, és egy felakasztása után „feltámadt” rablógyilkosról. Olvashatnak férfiruhába bújt női gyilkosról, egy testvérgyilkos dzsentriről, de górcső alá vesszük Thisz Elek budapesti rendőr főkapitány ellenmondásos tevékenységét, és ennek apropóján betekintünk a budapesti prostitúció mindennapjaiba is a századfordulón. És ha már bűn, röviden szót ejtünk a hóhérokról, illetve az akasztófákról is. Az általunk taglalandó bűnügyek érdekes társadalom- és korrajzok is egyben.    ...

További részletek

Magyarok megátalkodott ellenségei

Magyarok megátalkodott ellenségei

Magyarországot, és a magyar nemzetiségű embereket az elmúlt ezeregyszáz éves történelmünk során számtalan támadás érte. 1918  előtt szinte az összes magyar nemzetiségű ember a Magyar Királyság területén élt és mivel a többségi nemzethez tartoztak, így bizonyos szintű védelmet élveztek a faji jellegű támadásokkal szemben. Azonban az akkori országunk területén élő nem magyar népekben a függetlenedési törekvésükkel párhuzamosan erősödött a magyarellenesség is. Könyvünkben sorra vesszük a szerbek, a románok nyíltan magyarellenes támadásait, a Maniu-gárda és Tito partizánjainak vérengzéseit a második világháborút követően, továbbá Edvard Beneš „áldásos” tevékenységét és magyarellenes dekrétumait is. Nem hallgathatunk Haynau 1849-es megtorlásairól sem, mint ahogy sajnos számba kell vennünk azokat a történéseket is, amikor a magyar támadt saját fajtájára. Így szomorú szívvel szólunk az 1919-es vörösterrorról, csakúgy, mint az 1944–45-ös nyilas barbarizmusról. Nem lesz könnyű utazás, de tanulnunk kell a múlt hibáiból!      ...

További részletek

Magyar várak és legendáik

Magyar várak és legendáik

A  legendákat mindannyian kedveljük, hiszen közös bennük, hogy történelmi alapjuk van, ugyanakkor ráépülnek olyan meseszerű elemek, melyek emlékezetessé, különlegessé teszik számunkra, amihez természetesen az évszázadok hozzátették mindig a maguk történetét, kiszínezték az eseményeket. Valamikor Magyarország telve volt szebbnél szebb várakkal, e tekintetben talán csak Normandia versenyezhetett velünk. Ám ennek a véráztatta földnek a tragikus sorsa hozta magával, hogy legnagyobb részük visszahozhatatlanul elveszett. Egy-egy kőhalom, omladék falmaradvány, némelykor csak egy név és néhány okleveles adat őrzi emléküket. A  várak a nagy történelmi harcoknak, királyi honfoglalásoknak, a nemesség, az egyes történelmi családok uralmának a tanúi. Várainkkal kapcsolatosan az ostromok izgalmas históriái mellett a titokzatos alagutak és az elrejtett kincsek érdeklik a legtöbb embert, hiszen akad olyan várunk is, amelyik saját kísértettel, sárkánnyal, netán óriáskígyóval rendelkezik!          ...

További részletek

TÉVHITEK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN

TÉVHITEK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN

A magyar történelmi legendák és az a hozzá kapcsolódó tévhitek kézen fogva járnak: mind a kettő szájról szájra terjed. A történelmet kevesen ismerik igazán – még a nagyra becsült történészeink sem –, a furcsaságokat, a bizarr dolgokat ellenben mindenki ismeri és terjeszti, pláne, ha nemzetünk érdekét szolgálja. Sajnálatos módon azonban ki kell mondjuk: az igazság valahogy sohasem olyan kapós, mint a mendemonda, anekdota, mítosz, legenda, vagy nevezzük bárminek. A világtörténelemben léteznek ugyan nagyon otromba történelemhamisítások, célzatos rágalmak, ám ezek – mivel a magyar lélek nem tűr szemetet magában – nálunk alig váltak közkinccsé, nem kerültek be történelmi mendemondáink sorába. A legendák során – csakúgy, mint a pletykálkodáskor – az emberek szeretik a nagyot hatalmasabbá, a szörnyűt szörnyűbbé tenni, mert nemzeti hiúságunkban erősen vágyakozunk a dicső múltra. Minden nemzetnek szüksége van történelmi önigazolásra, olyan eseményekre, vagy akár tévhitekre is, melyek mélyére tekintve megláthatjuk a felemelő, önigazoló erkölcsi értékeket is. Bármilyen furcsa is, sokszor csak ezek a nemes tettek és önfeláldozások, bár mint később kiderült, legendák tartották életben a magyar nemzetet.    ...

További részletek

KIRÁLYI CSALÁDOK BITÓFÁN ÉS VÉRPADON

KIRÁLYI CSALÁDOK BITÓFÁN ÉS VÉRPADON

Királynak vagy királynőnek lenni, milliók sorsát kézben tartani, egyszerre volt megtisztelő és felemelő érzés, de egyben roppant veszélyes foglalkozás is, talán életveszélyesebb, mint az akkori egyszerű halandóknak. Egy brit kriminológus kimutatása szerint az európai királyok és királynők közel 20 százaléka erőszakos halállal halt meg. Legtöbb meggyilkolt uralkodóval vetélytársa végzett, hogy megkaparinthassa a trónt, de gyakori halálokként szerepelt még a csatamezőkön való hirtelen elhalálozás, vagy a bosszúállás vezérelte öldöklés is. Könyvünkben számos uralkodó kivégzésével foglalkozunk, megvilágítjuk a történtek hátterét. A kivégzettek közül számosan őrültek, vagy őrültnek tekinthető zsarnokok voltak, míg mások a történelem áldozatainak tekinthetők. Időutazásba fogunk, az ókori Rómától 1918-ig belemélyedünk olyan uralkodók halálába, s azok hátterébe, mint Caligula, az őrült császár, XVI. Lajos, akit elsodort a köztársaság, vagy a Romanov család, akikkel a bolsevik forradalom végzett… Kérjük, tartsanak velünk e véres utazáson, és ne lepődjenek meg túlságosan, ha előkerül a nyaktiló, a bárd, a kétélű kard, a puska vagy akár egy jól irányzott bomba!        ...

További részletek

A huszárok

A huszárok

A huszár nemcsak egy magyar szó, hanem magyar fogalom, amely mindenki számára ugyanazt jelenti itthon és a nagyvilágban mindenütt. A huszár szót a magyarsággal valaha érintkezett szinte minden más mai nép nyelve átvette. Hogy miért? Mert a huszárság egy magyar jelenség, amely ugyanazt a képet idézi elő minden más anyanyelvű népben is. A magyar huszár a világtörténelem egyik legismertebb lovas katonája. Születése a messzi XV. századba nyúlik, amikor a török hódítás fenyegető árnyéka vetült Európára, s elsőként a magyar huszárok kardjai állították meg a Nyugat határán. A huszárság az örökösödési, majd a napóleoni háborúban érte el dicsősége zenitjét, fölényes hadművészete, szelleme beragyogta egész Európát, sőt a tengereken túl is vettek róla példát. De a huszárok ugyanígy nagy szabadságharcaink kiemelkedő hősei is voltak, ám a két világháború után, azokat végigharcolva, a haditechnika fejlődése, a tömegpusztító fegyverek megjelenése következtében küldetésük véget ért. A huszár évszázadok óta a magyar katona fogalmát testesítette meg, ő a legvitézebb s nem utolsósorban a legnyalkább katona a világon a magyarság szemében. A huszár nekünk, magyaroknak az a nemzeti jelkép, akiben az ősi magyar lovasharcosnak a tűzfegyverek korában való újjászületését...

További részletek
1 / 612345...Last »