Hunok-magyarok eredete

Hunok-magyarok eredete

A magyarság történetének kezdetét mintegy két és félezer évvel ezelőttre tehetjük: ekkor váltak ki távoli elődeink az ugor népközösségből, s kezdték meg önálló életüket. A magyar őstörténet a honfoglalás előtti évezredekről szól, népünk eredetét vizsgálja. A magyarság Európa egyetlen népe, mely különbözőségének, másságának köszönhetően tudta megőrizni az indoeurópai tengerben napjainkig szellemi és tárgyi kultúráját és – ami talán legfontosabb – nyelvét. Mint minden nemzet, így a magyar is több etnikumból, népből alakult ki. Árpád honfoglaló népének érkezését megérték olyan, ezt megelőzően itt lakott csoportok, mint a szkíták, a szarmaták, és a különböző népvándorlások után itt ragadt népek töredékei, de a későbbiekben betelepültek (jászok, kunok, szászok, stb.) is színezték a Kárpát-medence – egyébként sem homogén – magyarságát. Mindezek ellenére nemzetünk gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött, közel félmilliónyi honfoglaló magyar adta és adja ma is. Könyvünkben ennek a „gerincadó” magyarságnak kialakulásával, őstörténetével, rokonságával kapcsolatos változatos elméleteket szeretnénk csokorba gyűjteni, és reményeink szerint elfogultság nélkül az olvasó elé tárni.    ...

További részletek

A magyar arisztokrácia I.

A magyar arisztokrácia I.

A társadalmi elvárásoknak és egy illuzórikus arisztokrata bálványnak való megfelelni akarás számos főúri család krónikáját baljóslatú szerencsétlenséggel terhelte meg, amit ravaszság, az erőszak, nemritkán a gyilkosság vagy öngyilkosság, illetve a vagyon- és birtokszerzés elkeseredett szenvedélye mozgatott. A felső tízezer nemzedékről nemzedékre csakis saját belső köreiből házasodott, a családfők pedig lelkiismereti megfontolás nélkül rendelkeztek a kiházasítandó vagy férjhez adandó fiatal jövőjéről. A nők korai terhességekbe, szülésekbe haltak bele, míg a férjek máshol kerestek érzelmi és szexuális vigaszt, ezáltal súlyos, gyógyíthatatlan nemi betegségek áldozataivá lettek. A problémák sokasodtak, ráadásul tovább tetézte a bajokat a magyar mágnás lelke, fennkölt szellemisége és sajátosan magyar vérmérséklete, melyből fakadt a fékezhetetlen játékszenvedélye és az a tény, hogy továbbra is képtelen volt döntéseiért felelősséget vállalni. A tények ismeretében talán már nem is csodálkozunk, hogy a magyar arisztokrácia, az elérhetetlen, mintaszerű nagyság, a hideg tökély, az elsőrendű szellemiség hordozói jelen korunkra eltűntek, lesodródtak a társadalom színpadáról.    ...

További részletek

A magyar arisztokrácia II.

A magyar arisztokrácia II.

Az arisztokraták megnevezés alatt előkelő születésű, nagy vagyonnal rendelkező, magas életszínvonalon élő, rangjuknál és öröklött kiváltságaiknak köszönhetően a társadalmi hierarchia legfelső fokán álló társadalmi csoportot értjük. A legkiválóbbak között is az első helyet foglalták el, és a leglényegesebb szerepet játszották az élet társas érintkezéseiben. Az emberi előkelőséget, azaz a valódi, hamisítatlan arisztokratizmust testesítették meg. Az arisztokrácia mindig is domináns tényezője volt a magyar történelemnek. A főúri nemesnek volt vagyona, fényűzően élt, élete különlegesnek és gondtalannak tűnhet, ám a valóság rideg és tényszerű abban az értelemben tudniillik, hogy a pompázatos máz alatt mégiscsak mindig a hús-vér embert találjuk. De vajon hogyan élt, mekkora vagyonokkal rendelkezett, milyen társadalmi szerepet töltött be, és milyen közéleti súlya volt a magyar arisztokráciának? Vajon az arisztokrata gőg, méltóságtudat valóban felsőbbrendű lélekkel és szellemmel párosult-e? Joggal vetődik fel a kérdés: tudott-e élni a magyar főnemesség a származás, a születési kiváltságok, a pénz, és a történelem kínálta lehetőségekkel?    ...

További részletek

A Horthy-család története

A  Horthy-család története

Vitéz nagybányai Horthy Miklós a XX. századi magyar történelem legfontosabb alakja, személyének megítélése mégis szélsőséges nevének említése gyakorta szül indulatokat. A tengerésztisztből lett államférfi élettörténete a görög drámákkal vetekszik: világraszóló győzelmek és megrendítő erejű tragédiák, pompás sikerek és szörnyű kudarcok tagolják. Az első világháborúban ádáz tengeri ütközeteket vezetett, melyekből mindig győztesként került ki, mégis kapitulálni kényszerült az ellenség előtt. A két háború közötti időszakban megkísérelte kivívni a trianoni diktátum békés revízióját, de a történelem pusztító viharaitól nem tudta megkímélni az országot. sokáig dacolt a náci Németországgal, de kormányzói tisztségéből erőszakkal eltávolították, becsületét megtépázták. Miként a nemzetet, családját sem tudta megoltalmazni a tragikus veszteségektől: idősebbik fia a keleti frontos halt hősi halált, ifjabbik fiát pedig elrabolták, és haláltáborba deportálták a nácik. Egyaránt megszenvedte a német és az amerikai hadifogságot, majd hozzátartozóival együtt emigrálni kényszerült; s bár idős korára már nem maradt más vágya, mint hazatérni szeretett szülőhazájába, de soha többé nem léphetet magyar földre, és a világ átellenes szegletében hunyta le szemét.    ...

További részletek

Magyarok a hadak útján – vereségeink

Magyarok a hadak útján – vereségeink

Jóllehet előző kötetünkben eleink, felmenőink győzedelmes, diadalmas csatáit vettük számba, ám nem feledkezhetünk meg az olyan sorsfordító, ám vesztes csatáinkról sem, mint Augsburg, Muhi, Mo-hács vagy Segesvár. Ezerszáz éves történelmünk során sajnos sokszor kellett letennünk a magyar zászlót idegen, túlerőben lévő hatalmak előtt, ám nem csak az erőfölény miatt szenvedtünk súlyos vereségeket. Közrejátszott az árulás, a közöny vagy a széthúzás, de meglepően sokszor hagyott bennünket cserben a „művelt” nyugat is… Érdemes számot vetnünk ezen eseményekkel, mivel sokat okulhatunk az eseményekből, és ráadásul nem egynek máig érezhető következménye, illetve tanulsága van. Még elvesztett csatáink hőseitől is követendő példát vehetünk össze-fogásból, hazaszeretetből, tisztességből és vitézségből.  ...

További részletek

Magyarok a hadak útján – győzelmeink

Magyarok a hadak útján – győzelmeink

A magyarság azon népek közé tartozik, akik kénytelenek voltak sokat há-borúzni. Így egyúttal azok közé is tartozunk, akik büszkébbek katonai sike-reikre, mint a gazdaságiakra. Természetesen a magyar történelemben is váltogatják egymást a győztes és vesztes csaták, hadjáratok. Könyvünkben mi most csak az általunk megnyert ütközetekkel foglalkozunk. Rengeteg ember – magyar és nem magyar – adta akár önként is életét és vérét, hogy Magyarország ma is létezhessen, nélkülük feloldódtunk volna a közép-európai népek tengerében. Több száz éven keresztül nagy nemzetként tartottak számon bennünket, számos győztes, világraszóló csatát, hadjáratot nyertünk. Ezek közül szeretnénk néhányat, a fontosabbakat, a legfelemelőbbeket könyvünkben bemutatni. A csaták, várostromok leírása mellett természetesen szólunk arról is, hogy mennyire volt fontos az adott összecsapás, milyen dilemmák előzték meg, illetve milyen messzebb ható következményei voltak az adott győzelemnek. Így mindegyik csatát a tágabb történelmi összefüggésekbe helyezve fogjuk vizsgálni.  ...

További részletek
4 / 6« First...23456