ELMÉS DISKURZUS Két székely beszélget: – És a te fid micsoda? – Hát, az… elméleti fizikus. – Úgy a? Oszt… akkor mihöz ért? Hosszas csönd, majd: – …ha leoltom a villanyt, sötét lesz, akkor tudod, hogy hova lesz a fény? – Nem én! – Hát az én fim ezt tudja! ANYAI KÉRÉSRE – Döncike! Megnéznéd, mennyi mustár van még a tubusban? – kérdezi a vacsorát készítő mama. Néhány perc múlva jön a válasz: – Az ajtótól a konyhaszekrényig ér… VADÁSZAT KIMAXOLVA Egy vadász vendégségbe megy egy vadásztársához. Látja, hogy a nappaliban egy óriási kitömött oroszlán áll. Kérdezi a vendég: – Ezt mikor ejtetted el? – Három éve, amikor a feleségemmel Afrikában jártunk – feleli büszkén a házigazda. – És mivel van kitömve? – A feleségemmel… NEHÉZ KÉRDÉS A pszichiáter várótermében két páciens álldogál. Kérdezi egyik a másiktól: – Ön most érkezett, vagy már távozni készül? – Kérem, ha én azt tudnám, akkor nem lennék itt!    ...

További részletek

Hitler katonai vezetése, vagyis a náci Németország katonai vezetői napjainkig igencsak érdeklődésre tartanak számot. Ennek okai többrétegűek: hatalmas, gyakorlatilag hihetetlen katonai sikereket értek el a Wehrmachttal és a Waffen SS-szel hat háborús esztendőn keresztül, gyakorlatilag sokszoros túlerővel szemben. A Harmadik Birodalomra felesküdött tábornokok iránti érdeklődést nyilvánvalóan fenntartják olyan kérdések is, mint morál, hivatás, engedelmesség és nem utolsósorban az ellenállás. Könyvünkben bemutatjuk, a fenti megállapításokra mely tábornok hogyan reagált, illetve időben hogyan alakult meggyőződésük. Kevésbé ismert, hogy a Wehrmacht és a Luftaffe 1400  tábornoka közül félezren vesztették életüket vagy tűntek el a véres csatamezőkön. Ez a több mint egyharmados veszteség igencsak példátlannak tekinthető a modern hadviselés történetében. De miben is rejlett a Harmadik Birodalom katonai vezetőinek stratégiai és katonai fölénye? Ez az „Auftagstaktik” szóval jellemezhető. Mely szemléletmódnak köszönhetően más hadseregekhez képest a német tisztek, tábornokok nagy mozgástérrel rendelkeztek, milyen úton-módon hajtják végre a kapott parancsokat. Jóllehet a katonai vezetők többsége poroszos neveltetést kapott – mindenáron engedelmesség –, ám ettől függetlenül az önálló gondolkodás képességét is kialakították bennük. A fentebb vázolt, ellentmondásosnak tűnő tulajdonságok speciális egyvelege változtatta a Harmadik Birodalom tisztikarát az akkori világ leghatékonyabb katonai gépezetévé.              ...

További részletek

Jól kezdődik az év, már 10 keménytáblás leporelló található a...

További részletek

Azok a katonai vagy rendőrségi egységek tartoznak a különleges alakulatok közé, amelyekre jellemző a speciális feladatkör és szervezeti felépítés, kiképzés és felszerelés, emellett válogatott katonákból állnak, valamint a hagyományostól eltérő harcászati eljárásokat és haditechnikai eszközöket alkalmaznak. A hadakozás történelmében már az ókorban is léteztek olyan katonai egységek, amelyek többé-kevésbé megfeleltek a modern definíciónak, a középkorban pedig a jelentős katonai potenciált birtokló hatalmak szinte kivétel nélkül alkalmaztak hasonló fegyvernemeket. A Kr. e. 5. század ban keletkezett, Szun Ce nevéhez kötött, az ókori hadtudomány mai szemmel nézve is lenyűgöző fejlettségét hirdető A háború művészete is számos példabeszédben tér ki a csekély létszámú, ám kiemelt harcértékű „élcsapatok”(harci szekerek, nehézíjászok, stb.) hatékony alkalmazására. A hadviselés történelme során a különleges egységek hatalmas fejlődésen mentek át, ám az alapelvek a mai napig változatlanok. Az elit alakulatok valódi harcászati értékét nem a nyers erő mutatja meg, lévén ezek az egységek számszerileg eltörpülnek a hagyományos alakulatokhoz mérten: a speciális feladatköröket ellátó egységek magas szintű képzettségük, rendíthetetlen harci moráljuk, különleges fegyverzetük és felszerelésük, páratlan rugalmasságuk és harctéri hatékonyságuk miatt nem számszerűsíthető előnyöket garantálnak az adott hadsereg számára. A második világháború története is igazolja ezt az elvet, hiszen a tengerészgyalogsági kommandók, a német ejtőernyősvadászok, a szovjet mesterlövésznők, a sivatagi mélységi felderítők, az amerikai légideszantosok vagy a brit hírszerzés különleges ügynökei olyan katonai feladatokat hajtottak végre, amelyeket a reguláris alakulatok aligha tudtak volna véghezvinni, hadászati jelentőségük pedig jócskán túlmutatott az adott alakulat puszta létszámán.    ...

További részletek

Az asztrológia épp olyan empirikus (tapasztalati úton elsajátított) tudomány, mint bármi más, ami az emberiség sok ezer éves megfigyelésén alapszik. A régi korok emberei már időszámításunk előtt az első évezredben tudták, hogy a Nap évről évre ugyanazok az állócsillagok előtt vonul el, s hogy akik ugyanakkor és ugyanazon a földrajzi helyen születtek, sok szempontból hasonlítanak egymáshoz. Nos, ez a könyv épp abban szeretne segíteni, hogy Ön rájöjjön, hogy az asztrológia valójában nem egy titokzatos tudomány, és kis tanulással bárki mélyebb önismeretre tehet szert, jobban megismeri mások lelkének rejtett rugóit. Meg tudja állapítani, hogy melyik időszak milyen cselekvésre, minek az elindítására lesz jó, vagy mikor kell kicsit óvatosabbnak, körültekintőbbnek lenni az életben.        ...

További részletek

További részletek